Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kuvik

2011.06.06

 

A kuvik (Athene noctua) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Nevét Pallas Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapta a nem. A bagoly volt Athéné szent madara. a valódi baglyok közül pedig a kuvik kötődik legszorosabban az emberi lakóhelyekhez.

A népnyelv halálmadárnak is nevezi. Ha valahol megszólal, Európában, de még Ausztráliában is több nép hozza összefüggésbe egy ember halálával.

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Afrika északi részén honos. Az Egyesült Királyságban eredetileg nem volt őshonos faj, a 19. század során telepítették be és mára jól meghonosodott, a természetes fauna részévé vált. Ezenkívül betelepítették Új-Zélandra is.

A sivatagoktól, az északi tűlevelű övezetig előfordul, de megtalálható a mezőgazdasági területeken is.

Alfajai

Megjelenése

Testhossza 21-23 centiméter és szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, tetstömege 140-220 gramm.

Életmódja 

A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kis emlősökre és madarakra vadászik.

Szaporodása 

A költési időszak tavasszal van. Csupasz üregekben költ. Egy fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 24-25 napig és a hím eteti őket. A fiókák kirepülési ideje 30-35 nap.

Kárpát-medencei előfordulása 

Magyarországon rendszeresen fészkel, állandó, nem vonuló állomány.

Képek

Athene noctua (portrait).jpg

 

Lap tetejére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.